PostHeaderIcon dr Földi Tamás

 

Gyermekkoromban volt egy ismerősünk, aki aktívan fotózott, tőle tanultam meg az első fogásokat, a képszerkesztést, a helyes beállításokat, és a laborálást. Az ő hatására tíz éves koromban erőszakoltam ki anyámtól az első fényképezőgépemet, egy német gyártmányú bokszot.A középiskolánkban volt egy kiválóan felszerelt fotószakkör, minden szabadidőmet ott töltöttem, és használtam az ottani gépeket, egy Praktikát, és egy lemezes Voigtlandert.

Érettségire kaptam az első komolynak számító masinámat, melynek ma már a nevére sem emlékszem, a szocialista német ipar felejthető termékét.A fényképezés végig kísérte az életemet, de mindig amatőr maradtam. Fiatalkoromban végigjártuk Magyarországot, és útközben mindent megörökítettem. Később, amikor már lehetett, elkezdtünk utazni a világban, és az állandóan változó fényképezőgépeim a csomagom legfontosabb kellékei lettek. Megpróbáltam a videózást is, de mindig több örömet okozott, ha egy jó pillanatot elcsíphettem. Ma sok időt töltök azzal, hogy korábbi filmjeimet digitalizáljam